"A Bhagavad-gíta – az ősi indiai jógi szöveg – azt állítja, hogy jobb, ha a saját sorsodat éled tökéletlenül, mintha másvalaki életét próbálnád hibátlanul leutánozni.
Szóval a saját utamat járom, és lehet, hogy tökéletlen vagy döcögős, de legalább teljes egészében az enyém."
A műveletlen azzal leplezi le magát, hogy másoknak tesz szemrehányást, ha dolga rosszra fordul;
a bölcsesség tudományában kezdő pedig azzal leplezi le magát, hogy szemrehányást tesz magának.
A művelt ember és a bölcs senkinek sem tesz szemrehányást.
Látod a fiatal/idős hölgyet a képen?
NE TÉVESZD ÖSSZE KÉPZETEIDET A DOLGOKKAL
Az embert nem a dolgok nyugtalanítják, hanem a dolgokról alkotott képzetei.
Így példának okáért a halál nem félelmetes, mert ha így lenne, Szókratész számára is félelmetes lett volna. A halálról alkotott képzet a félelmetes, és ez az ijesztő.
Engedd be a lehetségest!
Ha eddig azt ismételgetted, hogy az emberek ilyenek, meg olyanok, nem tartanak ott, akkor hagyd ezt abba és vedd észre, hogy ezekkel a gondolatokkal te magad állsz a változás útjába.
"Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél."
József Attila: Nem én kiáltok (1924)
*
Gyermekkorunktól fogva mindig „nagyok” szeretnénk lenni: először csak fizikai értelemben aztán egyre több vonatkozásban.
Minden, ami zavar minket azt jelzi, arra motivál bennünket, hogy
*
Ha egy adott dolog zavar engem, a kreativitásomat hívom segítségül, hogy optimistán és realistán értékelve a helyzetet új választást hozzak = tegyek a komfortérzetemért!