Chambord a Loire-völgye legnagyobb kastélya

Chambord kastélyában készült képeket megtekintéséhez kattintson ide!

Mássza meg a kettős csigalépcsőt, amelyen egyszerre két személy haladhat felfelé és lefelé úgy, hogy sehol sem találkoznak. Ez I. Ferenc és XIV. Lajos királyi lakosztályaihoz vezeti Önt. Egy emelettel feljebb a királyi vadászatok univerzumába lép be. Folytassa látogatását a tetőteraszokig. Íme egy varázslatos világ, ahol a tetők és a kémények a levegőben függő mesebeli falvat alkotnak. Hagyja, hogy tekintete elmerüljön a nagy csatorna irányába és… még távolabb a vadrezervátum felé.

Chambord megértéséhez hagynia kell, hogy Önt is magával ragadja I. Ferenc lelkesedése és mértéktelensége, aki huszonöt évesen látványos tanúbizonyságát akarta tenni a világ előtt két szenvedélyének: a vadászatnak és az építészetnek. Ahhoz, hogy ezt pontosan képes legyen felmérni lépésről lépésre át kell adnia magát egy a reneszánsz kor elején épült egyedülálló építmény felfedezésének. Először is lépjen át a 32 kilométer hosszúságú falon, hatoljon be a sűrű, vadakban bővelkedő erdőbe, hogy annak szívében megpillanthassa ezt a sértetlen építészeti remekművet. Ezután hagyja hogy hatalmába kerítsék a hely gigantikus méretei, melyek minden emberi léptéket meghaladnak, és engedje, hogy magával ragadja a formák és a struktúrák egyvelege, melyben semmi nincs a véletlenre bízva. Chambord jóval több, mint egy kastély: kivételes építmény, kiemelkedő műszaki teljesítmény, valódi kőkolosszus… mindaz,amit az ifjú Ferenc király megálmodott.

Chambord alaprajzának geometriai tisztasága, arányainak harmóniája, szédítő tornyokkal, kéményekkel és világítóablakokkal teletűzdelt tetőinek fantáziagazdag látványa, bámulatos és egyedi élményt kínál. Leonardo da Vinci az épület hivatalos "építésze", néhány hónappal a munkálatok 1519-es megkezdése előtt halt meg, hatása érzékelhető a meglepő kialakítású kettős csigalépcsőn. I. Ferenc, az építkezés támogatója szenvedélyes vadász volt, csak néhány hetet töltött itt, hogy a környékbeli erdőkben vadásszon, a befejezetlenül maradt kastélyból minden távozás után elszállították a bútorokat, lakói pedig elköltöztek.

I. Ferenc közvetlen leszármazottai gyakorlatilag soha nem látogattak el Chambord-ba. Pedig II. Henrikfolytatta a kápolna szárnyának munkálatait, IX. Károlycsak néhány ritka alkalommal vadászott itt, Gaston d’Orléansvolt az aki egy kis életet vitt az épületek falai közé. Amikor testvére XIII. Lajoskét alkalommal is száműzte őt Blois grófságba, 1634 és 1660 között gyakran szállt meg Chambord-ban, és elrendelte az első átalakításokat és felújításokat, lakosztályait a királyi szárnyban alakítva ki. De az építkezés ténylegesen csak XIV. Lajosuralkodása alatt lett befejezve, aki annyira szerette ezt a varázslatos helyet, hogy nyolc alkalommal tartózkodott itt, szórakozását vadászatokkal, balett előadásokkal és színdarabokkal biztosítva, többek között Molière és LullyGömböc úr és Úrhatnám polgár című darabja is be lett mutatva (ez utóbbinak 1670-ben a kastélyban volt az első előadása). 1668-tól az udvartartásával együtt érkező király befejeztette a kápolna szárnyát, átalakíttatta a donjon első emeletének egy részét, hogy itt szállásolja el a királyi kíséretet, szembeszegülve a logikával és az épület eredeti kiosztásával, és további szálláshelyek kialakítása érdekében meg is emeltette az egyik emelet alacsony falát. Külső épületek, lóistállók és kertek kialakítása is elő lett irányozva, de ezekből semmi nem lett befejezve.

A XVIII. század Chambord történetében az az időszak, amely során a lakók hosszabb időn keresztül tartózkodtak itt. A kastély csodálatos királyi "ajándékká" alakul át. Stanislas Leszczynski, XV. Lajos apósa, menedéket keresett ezen a helyen, miután az országa száműzetésre ítélte, és ilyen okokból nyolc éven keresztül lakott Chambord-ban. A tartózkodását a kastély állandó berendezése jellemezte, a versailles-i bútorraktárból érkező szállítmányoknak köszönhetően. 1748-tól Maurice de Saxelett két évre Chambord lakója. Franciaország számára aratott katonai győzelmeinek elismeréseként előléptették marsallá, és 1748-ban XV. Lajos királytól megkapta a Chambord kastély örökös kormányzója címet. A királyi bútorraktárból érkező új bútorzatnak köszönhetően a kastély ismét be lett rendezve, és tökéletes keretet biztosított egy ragyogó udvari élethez, ahol a vadászat és a színház kiemelkedő helyet foglalt el. Az kastélyba történő beköltözés maga után vonta a Jules-Hardouin Mansart által elkezdett lóistállók berendezését is egy királyi ménes elhelyezése érdekében. De Saxe marsall 1750-ben bekövetkezett halála után unokaöccse, Friesen grófjaköltözött Chambord-ba, és öt évig tartózkodott itt.
1784-től a kormányzói címet elnyerő Polignac márki folyamatos jelenlétének köszönhetően a kastély bútorozott maradt, és újabb fejlesztések láttak napvilágot, XVI. Lajosesetleges itt tartózkodására felkészülve. A forradalom időszakában a Chambord jövőjével kapcsolatos huzavonák eredményeként a kastély hol takarmányraktáraknak, hol lőporgyártó műhelynek, hol pedig fogháznak adott helyet és itt volt a székhelye a Becsület légió 15 csapatának is.
Az 1809-ben Wagram-ban aratott győzelme után, Napóleon Chambord-t Berthier marsallnakadományozta, aki viszont csak két napot töltött itt. Miután ez utóbbi özvegye eladásra kínálta a birtokot, XVIII. Lajos engedélyével, gyűjtést szerveztek Chambord visszavásárlása érdekében, hogy az ismét a trónörökösé lehessen. Bordeaux hercegéről, X. Károly unokájáról van szó. Ő az aki 1820-ban, még egy éves kora előtt a birtok új tulajdonosa lett.

Mivel hosszú időn keresztül száműzetésre kényszerült csak 1871-ben egy rövid itt tartózkodás alkalmával ismerhette meg birtokát, ez idő alatt fogalmazta meg híres manifesztumát, amelyben kifejti azokat az érveket, melyek a korona visszautasítására késztették. A száműzetés ellenére ő az aki elkezdi azt a felújítási programot, amelyet unokaöccsei, a Bourbon-Parme-ok, intenzíven folytattak 1881-től 1892-ig, nevezetesen a donjon világítótornyának felújításával.
Az 1932 óta állami tulajdonban lévő chambord-i kastélyon azóta is folyamatosan folynak a felújítási munkálatok.

 A park birtok területe 5440 ha, amely egy 32 km hosszú fallal van körülvéve, ez Európa legnagyobb zárt erdősége. A mérete gyakorlatilag egyenlő Párizs városának területével (Maréchaux körút).

A fal építése, amely I. Ferenc uralkodásának végén kezdődött (1542), XIII. Lajos testvére, Gaston d’Orléans alatt fejeződött be (1642). A jelenleg tökéletes állapotban tartott fal áthatolhatatlan akadályt jelent a nagyvadak számára: hat kapu van fenntartva a személyforgalom biztosítása érdekében.

A birtoknak számos tulajdonosa vagy haszonélvezője végzett a területen erdészeti műveleteket, több-kevesebb sikerrel. Az erdő a birtok nagyobb részén egészen fiatal, mivel 1820-ban a park területének több, mint felén nem voltak fák: 23 farm, puszta és ingovány foglalta el a terület északi felét.

I. Ferenc szarvasra vadászni jött erre a vidékre. Ez a magas rangú vadászati hagyomány napjainkig tart. A területet 1947-ben nemzeti vadászati és vadgazdálkodási rezervátummá nyilvánították, ma számos példánynak ad otthont, melyek között a teljes sologne-i fauna képviselteti magát, ezen belül a szarvas és a vaddisznó Chambord-ban emblematikus fajok.

További fotókat találsz  itt (az album végén)!

Forrás: Wikipedia

Kedvenc képeim
Stresszoldás

Stresszoldás One Brain módszerrel a III. és XVI. kerületben

Balajthy Gréta Tel: 06 309 323 338

A 3in1Concepts által hivatalosan  meghatalmazott,
nemzetközi okleveles Haladó Konzulens, Haladó Instructor ( Oktató)

Okleveleim, tanáraim 2004-2014

Email: mosoly100@mosoly100.hu

www.mosoly100.hu

Stúdió: Budapest, III.ker (1036) és XVI.ker (1164)

 

Belépés