Fontos, hogy tudatosítsam magamban, haragszom-e valakire, esetleg saját magamra?
Ha igen, akkor miért?
Ha magunkra haragszunk, akkor teljesen érthető, hogy a „világgal” is hadilábon állunk!
Miért haragszom magamra?
Pl azért mert „itt bénázok, ahelyett hogy megteremteném/megélném a boldogságot / bőséget...”
Vagy:
”Anyám/apám/főnököm újra leszidott, pedig én minden tőlem telhetőt megtettem, de őt(őket) hallgatva kételkedni kezdek benne: lehet hogy igaza(zuk) van, és mégsem tettem meg mindent?”
Ha úgy érzem, hogy „ Igen, minden tőlem telhetőt megtettem és szándékomban áll megtenni!” akkor akár hozhatok egy új döntést is:
*
A harag/ düh/ gyűlölet /félelem/ aggodalom/ kétségbeesés/ megbántottság energiáját életerővé/hajlandósággá változatom, hogy azonnali cselekvésre legyek képes!