Akkor tapasztalunk unalmat, amikor valamilyen módon gátoljuk az életerőnket. Rendszerint ennek az az oka, hogy félünk megélni valamilyen emóciónkat vagy érzésünket, ezért inkább az unalomba menekülünk. Ám az unalom felszíne alatt szomorúság, fájdalom, harag vagy félelem bújik meg, amit nem akarunk érezni. Elzárjuk magunkat ettől az érzéstől. Ilyenkor megállítjuk az életerőt, aminek eredményeképpen megszületik az unalom.

Az élet sohasem unalmas. Ha unalmat érzünk, az azért van, mert megrekedtünk –energiánk megakadt vagy valamilyen akadály került elé. Vizsgáljuk meg azt az érzést és kérdezzük meg:

”Hol akadtam el?

Hogyan és miért gátolom magam?

Milyen érzés lapul meg a felszín alatt?”

 *

Valahányszor unalmat érzek, a felszín alá nézek, hogy feltárjam igazi érzéseimet!

Shakti Gawain :Ébredés