Az arcjóga egy természetes arc-és lélekfiatalító módszer, amely segítségével megelőzhetőek a ráncok, a már kialakult ráncok pedig halványíthatók.
Manapság mindenféle testedzésprogram létezik a hátunktól kezdve a bokánkig, bármit edzhetünk. Ott van a Pilates, aerobic, Callanetics , hogy néhányat említsek. De csak kevesen áldoznak figyelmet a legtöbbet dolgozó izomcsoportra, a nyak fölöttiekre.
Miért van az, hogy annyira igyekszünk jól kinézni bizonyos területeken, amiket egyébként bármikor eltakarhatunk, és teljesen elhanyagoljuk azt a részt, ami mindig fedetlenül marad?
Az Arcjóga-Arcfitnesz Program olyan speciális gyakorlatokból áll, melyek gondoskodnak arról, hogy az arc meghatározó izmai visszanyerjék fiatalos feszességüket és tónusukat. Sajnos nem elég az arcizmokat tornáztatni, hiszen lehet bármilyen feszes az arcizom, a stressz, a fáradtság, az energiahiány azonnal meglátszik rajta. Az arcjóga elmélete szerint csak nyugodt, laza arcon érdemes dolgozni, hiszen, ha stressznek vagyunk kitéve, feszült az arcunk, nem tudunk az izomra koncentrálni, nem vagyunk képesek megfelelően dolgoztatni a különböző izomcsoportokat. Ezért az arcjógában kiemelt szerepet kap az arcizom edzés mellett a stressszoldás, az energetizálás és légzéstechnika.
Az arcjóga újra tónusba hozza az elernyedt arcizmokat, fokozza a kollagéntermelést és a nyirokkeringést. Az arcjóga a szépségpontok stimulálásával ránctalanít, optimalizálja a belső szervek, hormonok működését, stimulálja a hajhagymákat, energiával tölti fel a bőrt, helyreállítja a kötőszöveti állományt.
Van 8 perced? A 4 szemgyakorlat videója alapján naponta tehetsz a szemed egészségéért. Mielőtt nekilátsz javaslom hogy nézd meg a cikk alján található videót és ha már ismered az akupresszúrás pontok elhelyezkedését, naponta ismételd a gyakorlatsort a fenti képre kattintva.
A szemromlást megelőző masszázsról:
Kevesen tudják, hogy Kínában naponta a nagycsoportos óvodákban és az általános iskolákban gyerekek százmilliói végzik azt az akupresszúrát, ami a látásukat javítja.
Dr Eőry Ajándok és csapata feladatának tartja ennek a módszernek az elterjesztését a magyar gyerekek körében, ezért járóbeteg rendelőjükben ingyenesen juthatnak hozzá a gyakorlatsor leírásához.
Az alábbi filmen bemutatott gyakorlatsor (kipróbáltan!) kortól függetlenül segíti a szemműködést.
Érdeklődni lehet: Dr Eőry Ajándoknál, aeory@freemail.hu
A gyakorlatsorról készült ismertető filmet megtalálod itt: Szempontok 1
Beküldte: Nyiredy Éva

Jó, jó, de felmerül a kérdés, hogy hol van lehetőségünk táncolni? Különös tekintettel arra, ha egyedül kellene mennünk és elmúltunk már 20,30,40 vagy akár 60,70 évesek?
Saját és 40-68 éves ismerőseim kipróbált tapasztalatai alapján szeretettel ajánlom a következőket:
Következzen a címben jelzett állítás tudományos igazolása:
Felhasználhatod vagy elszalaszthatod: A tánc okosabbá tesz!
írta:Richard Powers
Évszázadokon át, a táncról szóló kézikönyvek és egyéb írások a
táncról mint testmozgásról beszéltek, és egészségügyi előnyeit is
ebből a megközelítésből dicsérték. A közelmúltban végzett kutatások
alapján napvilágot láttak a tánc további egészségügyi előnyeit
feltáró olyan eredmények is, mint például a stressz csökkentése és a
megnövekedett szerotonin szint, mely a „jóllétért” felelős.
Mostanában egy újabb előnyéről is hallunk: a rendszeres táncolás, úgy
tűnik, okosabbá tesz minket!

Napi 40 - 60 perc séta mindenkinek ajánlott, aki testi, lelki kondiciójáért tenni kíván.
A Neurology című orvosi hetilapban megjelent legfrissebb tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.
A tanulmány 749, 65 év feletti, jó egészségi állapotban lévő, a vizsgálat megkezdésekor memóriaproblémában nem szenvedő, olasz férfi és nő testedzési szokásait vizsgálta.
A kísérlet megkezdése után négy évvel azt tapasztalták, hogy a gyakran sétálók körében 27 százalékkal alacsonyabb a demencia kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet mozognak.
Minden, a demenciák csoportjába tartozó betegségnek az a lényege, hogy az agy bizonyos területein az idegsejtek károsodnak elhalnak, vagy megszűnik a sejtek közötti kapcsolat. Az, hogy milyen tüneteket észlelünk, milyen funkciók károsodnak, attól függ, hogy az agynak melyik része, illetve mely idegsejtek érintettek.
Fontos megemlíteni, hogy a tanulmány kimutatta, nem kell gyötrő testedzést végezni ahhoz, hogy elérjük a kívánt hatást. Az olyan könnyű mozgással, mint a sétálás, ugyanazt a mentális hatást érhetjük el, mint más megerőltetőbb testedzéssel.
Ezt látszik bizonyítani egy másik, tavaly megjelent tanulmány is. Ebben több mint 1700, 65 év feletti idős embert vizsgáltak, és a rendszeresen (heti 3 vagy több alkalom) sétálók körében, a demencia kialakulásának kockázata 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint a testmozgást nem végzőknél.
(New York Times; forrás: WEBBeteg - Cs. K.)
Ha Többet szeretnél tenni az egészségedért ötleteket kaphatsz a következő témakörökben:

A monitor előtt ülőknek jó volna hozzászokni a 15-20 percenkénti, akár csak 10-20 másodperces, egyperces mini tréningekhez, és az óránkénti 10 perces leállásnál is jó lenne a látásukkal törődni.
A gyerekeknek a suliban is így lehetne gondolkodniuk.

A szemüvegesség minden hiedelem ellenére gyógyítható, tehát a jó látás megtartható, sőt extralátássá fejleszthető. Az egészséges nézési szokásokat újra meg lehet tanulni, és akár életünk végéig szemüveg nélkül élhetünk.
